Fogságban

Nem mindig tudjuk megmondani, mi tart bennünket bezárva, 

bebörtönözve, szinte eltemetve, 

de mégis érez az ember bizonyos határokat, 

bizonyos kapukat. Bizonyos falakat. 

Mindez képzelet lenne, fantázia? 

Nem hiszem. 

Aztán felmerül az emberben a kérdés: Istenem! 

Sokáig tart ez még, mindig, mindörökkön örökké? 

Tudod, mi szabadít meg a fogságból? 

A mélységes, komoly szeretet. 

Ha vannak barátok, testvérek, szeretők, 

ez nyitja meg természetfeletti hatalommal, 

mágikus erővel a börtönt.

Vincent Van Gogh