Mozdulatok

 

 

Tai chi-t oktatok. 

Hihetetlen élmény számomra foglalkozni másokkal. 

Hihetetlen, hogy bár ugyanazt a mozdulatsort tanuljuk,

mégis, mennyire más és más lesz, mindenkinél, mire a végére érünk. 

 

Mert beletesszük önmagunkat. 

Beletesszük mindazt, amik ott belül, mélyen mi vagyunk. 

Bár a fizikai testünk tűnhet esetlegesen korlátnak 

egyes mozdulatok elsajátításánál, 

mégis inkább a fejünk az, ami gátat szab. 

Döbbenet látni, érezni, hogy elindul egy mozdulat, 

és a fej (a gondolkodás) megfogja a mozgást. 

Megfogja, bár a test egy idő után magától is tudja, merre kell mozdulnia. 

De, a bennünk lévő gátak, pl. a "nem biztos, hogy jól tudom a mozdulatot" 

érzés, bizony átalakítja mindazt, ami végül a mozdulatban megjelenik.

Aztán egyszer csak elkezd változni minden. 

 

Ahogy megtanulunk "lazulni" fejben, 

megtanulunk elengedni és befogadni,

úgy kezd el a test mozgása is átalakulni. 

Úgy kerülünk egyre inkább harmóniába önmagunkkal és a környezetünkkel.

 

És ezért (is) gyönyörű a tai chi. 

Hiszen mindig az aktuális állapotunknak megfelelően tudunk csak mozogni, 

mindig megmutatja, hogy belül éppen hogyan érezzük magunkat. 

 

Nem tudjuk elrejteni magunkat.

 

Sem magunk előtt, sem mások előtt.....