Ha egy gyermek gyerekkorában nem érzi szülei szeretetét,
arra a következtetésre juthat, hogy valami baj van vele.
Hinni kezd abban, hogy őt nem lehet szeretni,
mert elégtelen a szeretetre.
Ez a meggyőződés a tudatalattiba kerül mélyen,
és később, amikor párkapcsolatra kerül sor, ez a hit fogja az életét vezetni.
Az elégedetlenségével kapcsolatos tudatalatti meggyőződése
tükröződéseként az élete magába fog foglalni helyzeteket,
amelyek bebizonyítják majd neki, hogy valóban nem elegendő.
Ezek helyzetek arra szolgálnak, hogy ő kigyógyulhasson
abból a meggyőződéséből, hogy nem szerethető.
Ezekben a helyzetekben kapcsolatot teremthet az
eredendő fájdalommal, és felismerheti, hogyan vezérli egy önmagáról
kialakított meggyőződés az életét.
S, ha felismeri, megbocsátással - elsősorban önmagának -
át tudja élni a gyógyulás folyamatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése