Beszélgetések

Amikor együtt élünk valakivel, 

hajlamosak vagyunk egy idő után azt gondolni, 

hogy szavak nélkül is kitalálja minden gondolatunkat.

 És így állhat elő az a helyzet, ha valami nem tetszik a másikkal kapcsolatban, 

nem mondjuk el, nem kommunikáljuk le szavakkal is azt, 

ami bennünk rossz érzést kelt. 

Valamennyien átéljük a mindennapokban,

 hogy a jelenlegi helyzetünket egy már korábban megtörtént 

- a legtöbb esetben negatív - élményhez hasonlítjuk, 

és így az akkoriban levont következtetéseket alkalmazzuk újra és újra. 

Hajlamosak vagyunk "tudni" mindent, és elhitetni saját magunkkal, 

hogy ugyanabban az érzelmi mintázatban vagyunk benne ismét. 

Hajlamosak vagyunk a félelmeinket előtérbe tolva, szívünket elhallgattatva, 

csak az elménkre támaszkodni. 

Beszélgessünk! 

Beszélgessünk sokat, hogy megismerjük a társunk tényleges érzéseit,
hogy megismerhessük őt magát.

Ne hagyatkozzunk a régmúltra, már megtörtént eseményekre,
ne ragadjunk bele.

Hiszen minden változik.