Megéreztem.
Végre.
És egyben meg is értettem mi történt/történik bennem.
Megértettem, hogy a lángolás utáni vágyakozásom
felégetett magam körül
mindent, és "tűzfalat" vont körém.
Ez a vágyakozás védekezés volt.
Védekezés volt, és nem engedte, hogy igazán közel engedjek
magamhoz bárkit is.
Megértettem, hogy az élet nem csak lángolás.
Nem az elemésztő, mindent
elégető lángolás.
Az élet tűz.
Folyamatosan lobogó tűz, melyet mindig
táplálni kell.
És csak a táplálástól függ az intenzitása.
Az élet
döntés.
Döntés a szeretet mellett.
A szeretet mellett, mely nem kér, nem
követel,
mely folyamatos jelenlétével körbeölel.
A szeretet mellett,
mely megenged mindent, ami én vagyok.
A szeretet mellett, mely nem
minősít,
nem köt gúzsba, amelyben szabad lehetek.
A szeretet mellett,
mely óv minden pillanatban,
de tudja, hogy mélységeimet magamnak kell
megjárnom,
és döntéseimet nem hozhatja meg más, csak én.
Ezt a
szeretetet Tőled tanulom Kedves.
Köszönöm.
És köszönöm türelmed is.
Szeretlek ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése