Minden

Most minden rólunk szól. Minden. Nem másról. Minden csak rólunk. 

Mindenki, akivel találkozunk, minden esemény, minden csak azt szolgája, 

hogy tapasztaljunk. 

Minden csak arra "játszik", hogy letegyük végre magunkkal cipelt terheinket. 

Minden csak azt szolgálja, hogy szerethessük magunkat végre úgy, 

ahogy annak lennie kell. 

Minden értünk van. 

Bár nehéznek élhetjük a mindennapokat, ha egy picit is elengedjük a fájdalmat, 

megérezhetjük mennyire játékosan segít a Mindenség, 

hogy visszataláljunk önmagunkhoz. 

Megnyugtató, nevetős érzés. 

Legszívesebben csak nevetnék, nevetnék magamon. 

Hisz milyen szép játékot is találtam ki magamnak. 

Milyen fájdalomjátékot játszottam eddig. 

És mindig én győztem. Mindig megtörtént az, hogy úgy játszhattam, 

ahogy én akartam. 

De, most a Mindenség dobott hatost a dobókockáján. 

És ujjongok emiatt! 

Most már végre hagyom, hogy ez a fantasztikus játszópajtásom vezessen. 

Most végre őt is a beengedem a játékomba. 

És milyen élvezetes is így! Együtt játszani a Teremtővel! 

Kell-e ennél több? 

Nevessetek velem Ti is! 

Nevessetek felszabadultan, nevessétek ki mindazt, ami volt, 

folyjon a könnyetek a nevetéstől! 

Nevessetek velem! :))))) 

Kívánok....

Érezd a szelet, a meleget, a nap sugarait, létünk apró mozzanatait.

Érezd a körülötted lévő embereket mélyen.

Minden lélegzetvételeddel kerülj egyre közelebb hozzájuk,

olvadj egybe velük, hogy ne létezzen már Te és Ők

Legyetek Együtt ebben a hatalmas erőben.

Kívánok türelmet.

Kívánok sebezhetőséget. 

Kívánok erőt. 

Kívánok hitet.

Kívánok ítélkezésmentességet.

Kívánok őszinteséget.

Kívánok korlátok nélküliséget.

Kívánok szerelmet.

Kívánok Teremtést.

Kívánok Teljességet.

Kívánom, hogy lépteitek mindig könnyűek legyenek. 

Kívánok Neked időt

Én nem kívánom Neked az összes lehetséges adományt.

Én csak azt kívánom Neked, ami a legtöbbnek nincs meg:

időt kívánok Neked örülni és nevetni.

Időt kívánok Neked tennivalóidhoz és gondolkodásodhoz.

Nemcsak saját magad számára, hanem arra, hogy elajándékozd.

Időt kívánok Neked, nem a sietéshez és a rohanáshoz,

hanem időt a megelégedettség lehetőségéhez.

Időt kívánok Neked, hogy a csillagok után nyúlj,

És időt a növekedésre, azaz a megérésre.

Időt kívánok Neked újra remélni és szeretni.

Nincs értelme ezt az időt elhalasztani.

Időt kívánok Neked, hogy megtaláld saját magadat,

Minden napot, minden órát, mit boldogságot fogadni.

Időt kívánok Neked arra is, hogy a bűnt megbocsássuk.

Kívánok Neked: időt az élethez.

Eli Michels

Legyen meg....

Átadod magad. 

Mikor végre átadod magad, és nem állsz ellen. 

Akkor, és csak akkor megjelenik a megoldás. 

Olyan "segítség" formájában, amiről nem is álmodtál.

Döbbenetként fut át rajtam a felismerés, hogy az ellenállásommal 

hogyan akasztom meg a LÉT áramlását.
 

Belegondolva, félelmetes pontosság működik minden.... 

Csak akkor kapod, ha elengedsz, és átadod magad. 

Legyen meg a Te akaratod.....

Tapasztalj

    

Ne várj semmit a másiktól. 

Ez az üzemmód már nem működik. 

Érezz. 

Bárkivel találkozol, bárki kerül az életedbe, tanít. 

Tanít arra, hogy érezz. Érezz, és ne agyalj sokat. 

Az elme "hatalmát" a szív veszi át. 

Másképp nem történhet. 

A szenvedés az elme hatalmából jön. 

A szívünkre kell hallgatnunk, és megnyitnunk magunkat. 

Önmagunk és mások felé. 

Hogy öröm, bánat, csalódás, vagy szenvedés lesz-e a tapasztalásunkból? 

Mindegy. Mert minden tanít most minket. 

Elsősorban önmagunkra.

Engedd bele magad az érzelmekbe, tapasztalj. 

Tapasztalj, és így lesz bánatból, csalódásból, 

szenvedésből tiszta öröm és boldogság. 

Tapasztalj. 

Mert nincs más, mi többet adhatna, mint a saját tapasztalásod.

Távol egymástól

 

Nem tudom, Ti hogyan vagytok ezzel, de velem nagyon sok 

minden történik mostanában. Nem kifejezetten látványos dolgok, 

inkább belső átalakulások, felismerések, rálátások önmagamra. 

Néha csak kapkodom a fejem, hogy már megint "van valami", 

már megint sokkal mélyebb, és szerteágazóbb mindaz, 

ami ért, mint ahogy az első pillanatokban tűnt. 

Sokszor azt érzem, nem látom át mi minden történik, alakul bennem. 

És mindez mit mozgat meg még, megmutatva egy újabb, 

eddig elzárt, meg nem élt dolgot.

Aztán persze "rájövök", nem is kell ezeket látnom, 

csak hagynom kell magam érezni. 

Ahogy rám hatnak ezek a dolgok, úgy hatnak páromra is. 

Az érintés, ami mindig is természetes kettőnk között, ilyenkor más érzést ad. 

Az érzés, hogy jó vele, minden percben jelen van, 

de valahogy nem tud utat törni magának úgy, mint előtte. 

Nincs meg az a mélyről jövő bizsergés, ami a közelségét jellemzi, 

amitől az elalvás csodálatos, miközben hozzám ér.

Egy este átölelt, miután aludni tértünk. 

Nyugalom volt bennem, de nagyon távolinak, 

nagyon ismeretlennek éreztem őt. 

Pár perc hallgatás után elmondtam neki, hogy azt érzem nagyon 

távol vagyunk most egymástól. 

Hallgatott egy pillanatnyit, és azt válaszolta: "Istentől vagyunk távol."

Istentől vagyunk távol.... 

Átfutott rajtam, amit mondott, és nem tudtam mit válaszolni neki.

Mert mélyen belül éreztem, amit mondott, és fájdalmat okozott.

Ha távol vagy a Forrástól, 

távol vagy mindenkitől, aki körülötted van. 

Milyen üres is tud lenni így létezni.....

Különbség

Ha valamit behívsz az életedbe - legyen az egy új autó, lakás, vagy bármi más -, 

és mindezt örömmel, boldogsággal teszed, nincsenek benned félelmek, 

elvárások az új felé, akkor ez a "valami" szolgálni fog Téged.

Ha ellenben félelmek közepette történik a behívás - pl. mi lesz, ha ellopják
az új autómat - akkor Te fogod szolgálni azt a "valamit".

A különbség óriási......