Igen, mindenkinek vissza kellene találni önmagához.
Önmagához, Igaz valójához, ahhoz a FÉRFI-hez és NŐ-höz,
amivé teremtve lettünk.
amivé teremtve lettünk.
De, mindaddig, amíg fájdalommal, félelmekkel és ellenállással közelítünk
önmagunkhoz, a másikhoz, addig az életünk nem áramlás lesz,
hanem ellenkezés.
önmagunkhoz, a másikhoz, addig az életünk nem áramlás lesz,
hanem ellenkezés.
Ha, egy kapcsolatban az egyik fél csak elvár, és ezt velünk megteheti,
ne feledjük, MI engedjük meg neki, hogy ezt megtegye.
A döntés lehetősége a kezünkben van.
ne feledjük, MI engedjük meg neki, hogy ezt megtegye.
A döntés lehetősége a kezünkben van.
Mindenki maga dönti el, kivel, hogyan él meg egy
párkapcsolatot, és abban meddig marad benne.
párkapcsolatot, és abban meddig marad benne.
A harmónia kialakulása igen, két emberen múlik.
De, tapasztalom - nem csak párkapcsolat terén -,
hogy nyitni kell a másik felé.
hogy nyitni kell a másik felé.
Szeretettel nyitni. És ebben (tisztelet a kivételnek),
azt érzem, a NŐ-k "jobbak".
azt érzem, a NŐ-k "jobbak".
Mert lényükben hordozzák az összetartás képességét.
Ha ezt a nyitást megtesszük, és így sem változik semmi
a másikban, akkor tudható, nem a jó úton járunk.
a másikban, akkor tudható, nem a jó úton járunk.
De, a régi sérelmek bármelyik fél részéről,
vagy az azokban élés nem hoz megoldást semmire.
vagy az azokban élés nem hoz megoldást semmire.
Ha nyitunk, elengedve mindent, szeretve a másikat olyannak,
amilyen, akkor változásnak történnie KELL.
amilyen, akkor változásnak történnie KELL.
Hogy milyen lesz ez a változás? Ez nem tudható előre.
De, a lehetőséget meg kell adni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése